Családok Világkongresszusán Salt Lake Cityben

A kongresszus egyik kerekasztala "The Family in Europe – past, present, future" címet kapta. Négy előadó fejtette ki gondolatait: a Brüsszelben élő svéd Maria Hildingsson, az Európai Katolikus Családszervezetek Szövetségének a főtitkára, Alexej Komov, a Család Világkongresszus oroszországi képviselője, Márki László, az Európai Nagycsaládos Szövetség elnöke (a NOE korábbi elnöke), illetve Jaroslaw Szymczak atya, a varsói Stefan Wyszynski Bíboros Egyetem Családtanulmányi Intézetének lelkipásztori teendőket is ellátó munkatársa. Nem készültek közösen az előadók, de így is nagyon kerek egész alakult ki a mondanivalóikból. Először a svéd hölgy kezdte azzal, hogy az EU-ban mennyire csökken a családok súlya és képviselete. Elmondta, hogy a különböző civil területek közül az Európai Bizottság mindegyiknek nagy mértékben csökkentette az előző években a költségvetését (pl. család, sport, stb), kivéve egyet, az LGBT-t (a betűszó a lesbian, gay, bisexual és transgender szavakat takarja...) – az ő juttatásukat növelték. Arról is szólt, hogy milyen nagy az ellentét kelet és nyugat között Európában, mentalitásban is, nem csak életszínvonalban. Az orosz előadó azzal indított, hogy lám, itt van ő, ezek szerint Oroszországban is élnek normális emberek, amivel nagy sikert aratott a hallgatóság előtt. Elmondása szerint sok munkát végeztek náluk, a kommunizmus végére csak néhány száz templom maradt meg, most meg már 10.000 körül tartanak. Ez jó példa arra, hogy mekkora hátrányban vannak az elmúlt időszak miatt vallási téren. Szerinte ahogy Nyugat-Európa segített a keletieknek elűzni a kommunistákat, úgy most Kelet-Európa tudna segíteni a nyugatiaknak, hogy a liberális eszméket visszaszorítsák a keresztény értékekkel szemben, ha a nyugatiak ezt hagynák. Nagy élmény volt ezt egy orosz szájából hallani az Egyesült Államokban... Márki László elmondta, hogy a kommunizmusban rájöttünk, hogy ne higgyünk el bármit, amit a médiában hallunk vagy olvasunk. A nyugati emberek ezen a téren sokkal naívabbak. Arról is szólt, hogy a liberális felfogásnak komoly hibája, hogy a társadalom alapjának az egyént tekinti, nem a családot, holott a legtöbb alkotmány a családot nevezi meg a társadalom alapsejtjeként. Sajnos ez a gondolkodás keletre is átterjed. Jaroslaw atya (az amerikaiak számára csak Father J) arról fejtette ki gondolatait, hogy az egó, illetve ebből adódóan a birtoklás van az újszerű gondolkodás középpontjában, nem pedig a család és a szerepekkel járó szolgálat: van feleségem/férjem, gyerekeim, ahelyett, hogy férj/feleség vagyok, apa/anya vagyok, stb. Fontos, hogy az ember helyesen gondolkodjon a helyzetéről, ne a birtoklás, hanem a szolgálat legyen a középpontban.

Szentiványi Mátyás és Szentiványi-Farkas Borbála